Alap�t�si �ve:1900

C�me:Via Umberto Novaro 32, 00 195 Roma

Telefonsz�ma:00-39-06-9075711

Internetc�me:http://www.sslazio.it

Eln�k:Cladio Lotito

Sz�ne:�gsz�nk�k-feh�r

1900. janu�r 9-e h�v�s d�lut�nj�n kilenc r�mai j�bar�t, Odoacre Aloisi, Arturo Balestrieri, Alceste Grifoni, Giulio Lefevre, Galileo Massa, Alberto Mesones, Enrico Venier, valamint egy testv�rp�r, Giacomo �s Luigi Bigiarelli a Pizza delle Libert�n, a Lungotevere, azaz a r�mai foly� partj�n, a rakpart �s a Viale delle Milizie egy padon megalap�totta a Societ� Podistica Lazi�t.

   A klub neve az�rt lett Lazio, mert a Roma nevet m�r foglaltnak tekintett�k az ekkor m�r l�tez� Ginnastica Roma miatt. „Adjunk neki olyan nevet, amely mag�ba foglalja R�m�t”- mondta a legakt�vabb �s legid�sebb alap�t�, a 25 �ves Luigi Bigiarelli, aki m�sod�ll�sban tiszthelyettese volt a bersaglierikn�l, �gy lett a klub neve a f�v�rost is mag�ba foglal� tartom�ny, azaz Lazio. (Bigiarelli ekkor m�r t�l volt �lete nagy megr�zk�dtat�s�n, 1986. m�jus 1-j�n az aduai csat�ban az abessz�n hadsereg szinte elt�r�lte a f�ld sz�n�r�l a tizenhatezres, rosszul felszerelt �s rosszul kik�pzett olasz hader�t. Mellesleg az alap�t�k k�z�l Balistrieri is katona volt: hadnagy a lovass�gn�l. � egy�bk�nt 1907-ben olasz bajnoks�got nyert 10000 m�teres s�kfut�sban.)

  A klubsz�neket – szint�n Bigiarelli javaslat�ra – az olimpia haz�j�t�l, G�r�g�rsz�gt�l k�lcs�n�zt�k, �gy lett a Lazio feh�r-vil�gosk�k (bianco-celeste). A c�meren se sokat vitatkoztak, a vil�gosk�k-feh�r pajzs m�g�tt egy kiterjesztett sz�rny� sas mindenkinek tetszett, m�g a jelmondatot Salustiust�l k�lcs�n�zt�k �s a k�vetkez� lett: Concordia parvae res crescunt (Egyet�rt�sben a kis dolgok is fejl�dnek.) Az alap�t�shoz kellett m�g egy sz�khely (Via Valadier) �s egy p�lya (Piazza d’Armi, k�zel a mai Stadio Olimoicohoz).

  A Lazio sportol�i a klub t�rt�net�nek els�  k�t �v�ben az egyes�let nev�hez m�lt�an (podismi azt jelenti t�vfut�s, hossz�t�vfut�s) r�szt vettek a k�rny�k �sszes fut�verseny�n, 1902-ben azonban megalakult egy �jabb szakoszt�ly: Bruto Seghiettini, a p�riszi Racing Club tagja az egyik hazal�togat�sa alkalm�val megismertette a footballnak nevezett �j sport�gar a laziosokkal. (A Bigiarellik ekkor m�r nem voltak a klubn�l: Giacomo �r�s lett Belgiumban, Luigi ut�na ment, igaz ezt k�vet�en is futott �s a Lazio sz�neiben nyert k�l�nf�le bajnoks�gokat �j haz�j�ban.) A francia f�ldr�l hozott (b�r!) labda azonnal megh�d�totta a hossz�t�vfut�kat, b�r e legenda szerint Sante Ancherani, aki elkezdett a szob�ban dek�zni azonnal kir�gta az ablakot.

  A gyenge kezd�s ellen�re a Lazio 1902. m�jus 16-�n 200 n�z� el�tt lej�tszotta klubt�rt�net els� m�rk�z�s�t egy m�sik r�mai csapat, a Virtus ellen, amelyet 3-0-ra nyert meg Ancherani tripl�j�val.